[{"img":"http://keptar.oszk.hu/061000/061081/reneszansz.jpg","title":"Reneszánsz","description":"Reneszánsz\r
A reneszánsz korszaka\r
1340-kb. 1600-ig\r
Francesco Petrarca\r
1304-1374\r
tudós humanista, könyvmoly\r
egy templomban 23 évesen pillantja meg élete szerelmét, Laurát (aki férjes asszony)\r
soha nincs köztük semmilyen kapcsolat (magát a szerelem érzését szerette)\r
még életében a költők királyává koronázták\r
Giovanni Boccaccio\r
1313-1375\r
ismerte Dantét és Petrarcát, jó barátok\r
ő írta meg először Dante életrajzát\r
Párizs - özvegy -> törvénytelen gyerek\r
később egy gazdag kereskedő feleségének szeretője\r
ő fedezte fel Tacitus (ókori, 1. századi történetíró) műveit -> humanista kutatómunka\r
rossz anyagi helyzetben van egész életében\r
Janus Pannonius\r
1434-ben született Csezmicén, eredeti neve: Csezmiczei János\r
Négyen testvérek, apja korán meghalt\r
Vitéz János (anyai nagybátyja) nagyváradi püspök Itáliában neveltette\r
itt szerzett hírnevet: Padova, Velence, Ferrara\r
latin nyelven írt, főleg elégiákat, epigrammákat\r
1458-ban tért vissza Magyarországra\r
1459-tól pécsi püspök\r
szellemi hontalanság gyötri (Itália sokkal műveltebb, mint Mátyás udvara)\r
1465-ben vissza Itáliába -> politikai hiba -> közéleti karrierje megtört -> vissza Magyaro.-ra megbetegedett (tüdővész)\r
nagybátyjával Mátyás ellen fordult (összeesküvés) -> menekülniük kellett\r
1472-ben menekülés közben meghalt\r
Balassi Bálint\r
apját letartóztatják, megszökik -->\r
1570: a család Lengyelországba menekül (később kegyelmet kap)\r
(az udvar iránti hűségét bizonyítandó - részt vesz a Báthory István erdélyi fejedelem elleni hadjáratban, de fogságba esik, később Báthoryval együtt megy Lengyelországba)\r
1577: hazatér, találkozik régi ismerősével, a férjezett Losonczy Annával, és egymásba szeretnek (pár hónapnyi boldogság -> jó néhány évig tartó bűnös és nem felhőtlen viszony)\r
1583: feleségül veszi megözvegyült unokatestvérét, Dobó Krisztinát; fiuk: Jánoska\r
1586: Dobó Ferenc (Krisztina fivére) feljelenti Balassit (vérfertőzés, birtokfoglalás) --> a házasság érvénytelenítése, Jánoska törvénytelen gyermek (közben L. Anna özvegy lesz, de máshoz megy hozzá)\r
1589: vissza Lengyelországba, új szerelme Célia (Ki ő? Egy Lucia nevű, 27 éves olasz lány?)\r
1591 hazatér, utolsó szerelme: Fulvia\r
Halála: 1594. május 30-án hunyt el Esztergom várának ostromakor (vérmérgezés)\r
1. művészettörténeti korszak: olyan időszak, melyben a művelődés, a kultúra területén is megjelennek a korszak jellemzői\r
2. stílusirányzat (=stílusáramlat): meghatározott időszakban az alkotások nagyobb csoportját jellemző közös stílus\r
3. korstílus (=stíluskorszak): a művészettörténetnek olyan időszaka, melyen belül a legtöbb művészeti ágban ugyanaz a stílusirányzat uralkodik\r
renaissance 'újjászületés'\r
A 14. században az ipar sokat fejlődött, a polgárság megerősödött.\r
Újjászületett, új értelmezést kapott az antik kultúra: az ókori műveket ebben az időszakban fedezték fel.\r
Humanizmus\r
'emberközpontúság'\r
a reneszánsz kor polgárságának világnézete\r
a humanisták\r
reneszánsz irodalomtudósok (az ókori irod.-t vizsgálták)\r
nézetük szerint írni és beszélni az tanul meg szépen, aki az antik mintákat követi\r
az antik idézete mitológiai utalások használata a fontos\r
kulturális és oktatási programjuk van,\r
célja az antik irodalom = klasszikusok tanulmányozása\r
megnő az egyéniség szerepe\r
a középkori tudatlanság helyett cél: az ember kiművelése\r
Az itáliai reneszánsz\r
A reneszánsz innen indulva terjedt el az egész világon (itt fejlődik leggyorsabban a gazdaság, a polgárság).\r
A középkori névtelenség helyett dicsőség, hírnév\r
Kedvelték a fényűzést, kényelmet, az élet örömeit.\r
A földi élet fontosabb a túlviláginál.\r
Daloskönyv\r
Petrarca életének fő műve\r
376 költemény: szonettek+canzonék\r
témája nagyrészt a szerelem és a szenvedés\r
oka a reménytelen szerelem\r
szentimentalista vonások először az irodalomban!\r
sok követője akad ezzel a lírával\r
MODERN SZERELMI LÍRÁT TEREMT EZZEL\r
Magamban lassan...\r
Ti szerencsés füvek...\r
Szonett: olasz eredetű versforma, 2*4 sor + 2*3 soros strófák\r
Canzone (~dal): olasz versforma, elmélkedő, elégikus tartalom, különböző szerkezet jellemzi\r
Dekameron\r
'tíz nap'; 1348-53-ig dolgozott rajta\r
olasz nyelven írt elbeszélésgyűjtemény\r
100 novellát tartalmaz\r
stílus:\r
szerelmi-erotikus, ironikus-szatirikus\r
kora világát és erkölcseit\r
humorosan mutatja be velük a szerelem itt őszinte, szabad\r
(a Dante-féle félelemtudat, a bűnök megítélése megváltozik)\r
Novella\r
Epikai műfaj, rövid, prózai mű, melynek szerkezete egyenes vonalú (lineáris), csak a kiválasztott eseményre/szereplőre vonatkozik. \r
Fontos eleme a főhősről festett jellemkép és a fordulat, mely megtöri a cselekmény logikáját, felgyorsítja az eseményeket. Gyakran csattanóval zárul.\r
Történeti kerete:\r
1348-ban pestisjárvány Firenzében\r
7 nő és 3 ifjú elhatározza, hogy vidáman töltik utolsó napjaikat\r
Szolgáikkal egy birtokra mennek, 10 napot töltenek itt\r
A 10 fő minden nap elmesél 1-1 történetet egymásnak:\r
10*10 = 100 novella\r
A sólyom feláldozása\r
Költészete\r
Verseinek világképe a humanizmus szellemében alakult ki.\r
A vallásos témákat kerüli.\r
Általa nagyra értékelt: a földi élet, a béke, a kultúra, a természet és a kötői halhatatlanság.\r
Epigramma:\r
Általás érvényű tanítást, bölcsességet, példát megfogalmazó ötletes, rövid lírai műfaj.\r
Szerkezete: 1. a tárgy leírása (előkészítés)\r
2. kapcsolódó (néha szellemes) megjegyzés \r
Elégia:\r
A költő szomorúságát, bánatát, fájdalmát kifejező lírai műfaj. Ez a fájdalom a valós és a vágyott világ közti távolságból fakad.\r
Galeotto Marziohoz\r
műfaja: epigramma\r
hangneme: gúnyos, csipkelődő\r
megszólítottja: G. M. barátja, iskolatársa. Szemrehányás: minek megy költő létére vallásos zarándoklatra?\r
témája: a költészet és a vallásos lét kizárja egymást\r
Hármas szinonima a vallásos emberekre -> a vallásosság teljes elutasítása\r
Három tanári tanításra emlékezteti barátját\r
Három figyelmeztetés/felhívás, hogy mit tegyen a költői léttel, ha tényleg vallásos lett \r
3*3-mas előkészítése a tételmondatnak: \"hívő ember költő nem lehet\"\r
az igazi költők az antik mintákat követik, mitológiai elemekkel zsúfolják tele verseiket, nem a vallás téziseivel\r
Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,\r
S most Pannónia is ontja a szép dalokat.\r
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,\r
Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!\r
PANNÓNIA DICSÉRETE\r
műfaja: epigramma\r
előkészítés: az itáliai reneszánsz felvillantása, a magyarság szellemi fejlődése, hírnevének terjedése\r
tételmondat: Magyarország az ő munkásságának köszönhetően lesz híres, szellemileg elismert\r
Saját lelkéhez\r
műfaja: elégia\r
témája: betegsége, a szenvedés\r
központi motívum: a halál (a halál kívánása)\r
megszólítottja: saját lelke -> ez újszerű költői megmozdulás!!!\r
szellemére, elméjére büszke, magát bölcsnek mondja\r
teste göthös\r
test szellem ereje\r
William Shakespeare:\r
Rómeó & Júlia\r
Az angol reneszánsz\r
Anglia a 16. század végére Európa nagyhatalmává válik\r
gazdasági fellendülés + jólét\r
a tudományok és az irodalom fejlődése\r
A királynő: I. Erzsébet\r
Virágzó kultúra (~angol reneszánsz)\r
Az irodalomban a dráma műneme válik vezetővé\r
Shakespeare élete\r
1564-ben született Stratford upon Avonben\r
18 évesen házasodott: Anne Hathaway (8 évvel idősebb)\r
3 gyermekük született\r
4-5 év múlva elhagyta családját -> nincs info. ebből az időből\r
1592-től tűnt fel Londonban mint sikeres drámaíró és színész\r
1599: a Globe színház főrészvényese \r
előbb a Lordkancellár Társulatának, majd a Királyi Társulatnak a tagja\r
1611-ben Stratfordba költözött vissza, itt élt visszavonultan haláláig: 1616-ig\r
Szerzősége\r
műveiben az emberi élet problémái, magatartásformái, különböző érzelmek és filozófiai gondolatok jelennek meg\r
37 drámát írt\r
szerzői hitelessége vitatott, mert egyes munkái hasonlítanak kortársaiéra (Christopher Marlow, Francis Bacon, Ben Johnson)\r
154 szonettjét 1609-ben adták ki\r
híres művei\r
tragédiák: Rómeó és Júlia; Hamlet, dán királyfi; Othello; Lear király\r
komédiák: Ahogy tetszik...; Vízkereszt, vagy amit akartok, Szentivánéji álom; A vihar\r
Az angol színjátszás\r
hivatásos színtársulatok játszottak nyílt színházakban\r
a Globe volt az első olyan színház, melyet a színészek maguknak építettek\r
nyitása: Julius Caesarral\r
többemeletes, fából épült épület\r
teteje nyitott -> természetes fény az előadásokon\r
háromrészes színpad: elő- + hátsó színpad + erkély\r
nem volt díszlet, a darabot térben és időben a színészi beszéd helyezte el\r
a közönség szenzációhajhász\r
nincs szünet a felvonások közt\r
csak férfi színészek (néha ugye nőknek öltözve)\r
a Globe 1613-ban leégett, 1614-ben újraépítik, de 1644-ben lebontják (puritán kormány)\r
Rómeó & Júlia\r
keletkezése:\r
1591-95-ig írta, de csak 1597-ben adták ki\r
műfaja:\r
tragédia (~ a dráma műnemébe tartozó műfaj, melyben tragikum következik be)\r
tragikum: hirtelem bekövetkező visszafordíthatatlan értékveszteség\r
Szereplők\r
Escalus herceg\r
Capulet\r
Capuletné\r
Montague\r
Montaguené\r
Júlia\r
Rómeó\r
dajka\r
Paris\r
Tybalt\r
Mercutio\r
Benvolio\r
Péter\r
Lőrinc barát\r
Szerkezet\r
1. EXPOZÍCIÓ:\r
a szolgák vitája; Tybalt és Benvolio víni kezdenek,ez tömegverekedéssé fajul; a herceg feltűnik\r
2. A BONYODALOM KEZDETE:\r
a bál (Rómeó és Júlia találkoznak, egymásba szeretnek)\r
3. A FORDULAT:\r
Mercutio és Tybalt halála\r
4. A BONYODALOM FOKOZÓDÁSA:\r
véletlen események, félreértések sorozata\r
5. TETŐPONT:\r
Rómeó és Júlia öngyilkossága = a tragikum bekövetkezése\r
Szereplők, jellemek\r
a szerelmet keresi (Róza-plátói szerelem, Júlia-valós, viszonzott érzelem)\r
hősszerelmes\r
tragikus hőssé válik\r
szenvedélyes\r
felnőtté kell válnia pár nap alatt (férj, gyilkos, száműzött)\r
Rómeó\r
Júlia\r
14 éves lány, naiva (= fiatal, hiszékeny, naiv, érzelmes lány)\r
Rómeóval való találkozása teszi önálló személyiséggé\r
bátor (halálában is), kockáztat \r
felnőtté kell válnia pár nap alatt\r
tragikus hőssé válik\r
Mercutio\r
Rómeó kebelbarátja, bizalmasa\r
komikus jellem (megszólalásaiból adódóan)\r
játékos, tréfálkozó\r
szenvedélyes (Tybalttal emiatt párbajozik, közvetetten emiatt a tul.-a miatt hal meg)\r
halála a cselekmény fordulópontja és előrevetítője is\r
a fiatalok bizalmasa\r
cinkostárs (a két család békülését reméli a frigytől)\r
szervező, intrikus = keveri a szálakat, DE nem a rosszindulat vezérli\r
vállalja a felelősséget\r
a kor elvárásai ellenére hisz a szerelemben\r
Lőrinc barát\r
dajka\r
születése óta ismeri Júliát\r
komikus jellem\r
cinkostárs\r
megfélemlíthető, megalkuvó (ő is Parishoz adná Júliát)\r
a kor elvárásaival szemben hisz a szerelemben\r
Tybalt\r
Júlia unokabátyja\r
haragtartó (okát nem ismerjük)\r
a családok közti ősi ellentét vezérli tetteit\r
önző\r
gyűlölködő\r
Világnézete\r
Reneszánsz\r
világnézet\r
uralkodik a drámában: a szerelmesek szabadon választják egymást, az élet élvezete (amíg lehet), a boldogság megélése a fontos.\r
A műben \r
nem a nemzedékek közti ellenét okozza\r
a tragédiát, hisz van, aki az idősebb nemzedékből a szerelmesek pártfogója (dajka, Lőrinc barát) és van, aki fiatal, mégis az elavult rend rabja (Tybalt).\r
A tragédiát\r
, a tisztaság, a lelki finomság vesztét (szerelem) a régi, elavult erkölcsök, a gyűlölködés, \r
a konzervatív társadalmi nézetek okozzák.\r
A tragikum...\r
... sorsszerű bekövetkezése:\r
2 ellenséges család\r
olaszok -> szenvedélyesség\r
fiatalok + nagy szerelem\r
Mercutio halála ~ jel\r
A tragikum úgy lesz teljes, ha mindkét fiatal meghal, ráadásul saját kezeik által.\r
A Rómeó és Júlia\r
tipikus reneszánsz dráma, mivel a két főhős a reneszánsz szabadságvágyát követi. Ez mutatkozik meg szerelmükben is (titkos házasság).\r
A korban szokásos házasságok:\r
érdekből; a szülők kötik; a férfiak jóval idősebbek; azonos/hasonló társadalmi rétegek között köttetnek.\r
Rómeó és Júlia házassága\r
szerelmi házasság, Lőrinc barát titokban esketi őket, hasonló korúak, azonos társadalmi rétegből valók.\r
A \"véletlen\" motívuma\r
Rengeteg véletlen esemény történik a dráma folyamán.\r
Néhány példa:\r
Rómeó és Júlia találkozása a bálban\r
Júlia pont akkor áll ki az erkélyre, mikor Rómeó alatta áll -> első beszélgetés\r
az öreg Capulet pont akkor találkozik Paris-szal, mikor Júlia életébe belép Rómeó\r
Mercutio halála\r
Lőrinc barát terve meghiúsul, mert levelének hírvivőjét pont feltartják, így nem jut el az üzenet Rómeóhoz\r
Paris halála\r
stb.\r
A reneszánsz korban élő, mégis középkori jellegű lovagi költő, az első magyar trubadúr (500 év késéssel)\r
Születése: 1554. október 20., Zólyom (családi birtok)\r
Édesapja: Balassi János, anyja: Sulyok Anna\r
Bornemisza Péter: protestáns prédikátor, Balassi nevelője\r
Balassi költészete\r
A középkori lovagköltészet az alapja\r
Témakörei:\r
szerelmes versek / virágénekek\r
harci költemények / vitézi énekek\r
vallásos költészet / istenes versek\r
A Balassi-strófa kialakulását a reneszánsz táncdalok ihlették\r
Rendkívül gazdag szókincs és költői világ jell. (nagyon művelt költő - 8 nyelv)\r
Rimay János: barátja, titkára, verseinek kiadója (kivétel a szerelmesek!)\r
Balassi költészetének további, időleges jellemzői:\r
- petrarkizmus: szerelmi költemények Petrarca modorában, a Daloskönyv után; bókversek\r
-középkoriasság: udvari, hűbéri szerelem; a hölgy rangban a költő felett áll és férjezett\r
- neoplatonizmus: a szerelem az isteni szépség és tökéletesség iránti vágyódás\r
-manierizmus: a reneszánsz utolsó korszaka; a \"modorosság irányzata\", különös, bizarr költészet\r
I. Szerelmi költészet\r
Szerelmi költeményei kézzel írott gyűjteményben maradtak fenn.\r
1874-ben találták meg a kódexet, ahogy Zrínyi mondta, \"fajtalan\" verseivel --> úttörő jelentőségűek:\r
meghonosítja az újplatonista szerelmi énekeket\r
beépíti költészetébe a virágénekeket, a népköltészet fordulatait merít a populáris regiszter szerelmi daltípusaiból is\r
hagyománykövető, egyben hagyományteremtő\r
Verstípusok:\r
- lovagi bókvers\r
- a virágének\r
- tavaszdal, májusdal, táncdal, alba\r
Hogy Júliára találta, így köszönte néki\r
Losonczy Annához -a versben a nő nem nevezhető nevén (humanista hagy. - Petrarca)\r
bókvers\r
A kezdő + záró strófa szituációja: a hölgy felette áll a lovagnak, a szerelem egyoldalú, a jutalom csak egy mosoly (a lovagi költészet szerelemeszménye)\r
metaforahalmozás -> szerelmének nagysága\r
virágképek (népdalokból / az arisztokratikus lovagi költészetből)\r
II. Vallásos költészet\r
Balassi világirodalmi szinten hozott újat istenes verseivel\r
Eddig: közösségi érvényű és érdekű versek, Balassié: az egyéné, aki kapcsolatban áll Istennel \r
Újfajta alaphelyzet Istennel =újfajta költői megoldások\r
Balassi számára a lelki békesség elnyerése a cél\r
Az érvelés lényege az isteni kegyelem elnyerése, amely végtelen nagy\r
Az isteni irgalom nagyobb, mint az emberi bűn\r
Az isteni (megváltó) akaratnak segítenie kell a bűnös lelken\r
1591;könyörgés.\r
A könyörgés két kritériuma: ahhoz kell szólnia, akinek hatalmában áll a könyörgés tárgyát teljesítenie a tárgy\r
nem a mindennapi szituációk, hanem az egész léthelyzet megváltoztatására irányul\r
Az élet küzdelmeiben megfáradt ember könyörög békességért, a lélek nyugalmáért.\r
A kérés irányul a földi életre és a végső nyugalomra, a halálra, a halál utáni létre.\r
Adj már csendességet ...\r
1-2. vsz.: expozíció (megszólítás, a köny. tárgya)\r
3-6. vsz.: argumentáció, az érvelés. (Isten végtelen irgalmassága az érvelés alapja)\r
Költői eszközei: ellentét, költői kérdés - közismert fordulatok\r
7-8. vsz.: zárlat (köny. ismétlése, metaforák!) Nem csak könyörög, de perlekedik is Istennel, illetve belső vitát is olytat-->emiatt a mondatok modalitása állandóan változik\r
Szerkezete: III. Vitézi költészet\r
A vitézi élet, életforma a pozitív értékrendszert jelenti meg\r
Az életben el nem igazodó költő a végvári harcokban egyértelműséget talál\r
Tudja, mi a küzdelem célja, ki az ellenfél és ki a jóbarát\r
Letisztult értékrend --> letisztult forma \r
Egy katonaének\r
1589: a Lengyelországba készülő Balassi önvallomásban \r
búcsúzik a végektől\r
Strófaszerkezete:\r
Balassi-strófa (6a 6a 7b, 6c 6c 7b, 6d 6d 7b)\r
Műfaja:\r
katonaének/búcsúének; dicsőítő óda\r
Szerkezete: hárompillérű költemény\r
szentenciaszerűen mutatják a vitézi élet érték- és példaadó voltát\r
a köztes strófák életképet adnak\r
Szentencia:\r
erkölcsi alapelvet, általános igazságot kifejező velős mondás\r
1. versszak: KÉRDÉS - a természet derűs képei\r
2-4. versszak: a vitézi élet örömei, vitézi erények (verbális stílus)\r
5. versszak: FELELET - az emberség és vitézség példái, erkölcsi eszmény\r
6-8. versszak: a hősi halál képei (metaforasor)\r
9. versszak: LEZÁRÁS - áldás, dicséret, szerencsekívánat\r
Egy dunántúli mandulafáról\r
műfaja: epigrammába sűrített elégia\r
a mandulafa különlegessége, hogy télen virágzik (tavasz helyett) -> baljós előérzet (rügyei megfagynak)\r
a mandulafa sorsával párhuzamos a költő sorsa: nem tudják kivárni a virágzáshoz/költői kibontakozáshoz szükséges időt, koruk előtt járnak -> ez viszont pusztulásukhoz vezet (adott korban nicsen számukra hely, lehetőség) -> elégikus hangnem\r
mitologikus utalások -> humanista eljárás\r
Heszperiszek kertje csodás szépségű, Héraklész kapta feladatként, hogy szerezze meg a mesés kertből a csodás aranyalmákat. Az olvasó számára ez az a kert -ahol Zeusz és Héra násza is volt- a létező legszebb helynek számított\r
Odüsszeusz az Alkinoosz király uralma alatt álló phaiákok szigetét járta be, a vándor itt ugyancsak jól gondozott, csodás fákban gyönyörködhetett.\r
A boldogok szigete (más néven: elíziumi mező) a görög irodalomban az az idillikus hely, ahol halála után mindenki elnyerheti időtlen boldogságát.\r
\"Bő rétjei\" a gyönyörűség legfelső fokát idézik.\r
Hamlet, dán királyfi\r
Szereplők\r
Helyszín:\r
Dánia\r
(Hamlet) dán király\r
Gertrudis\r
Claudius\r
HAMLET\r
Polonius\r
Ophelia\r
Laertes\r
Cselekmény\r
Expozíció: - történeti háttér: Norvégia megtámadja Dániát\r
- Hamlet és Ophélia szerelmesek, Hamlet és Laertes barátok\r
- az öreg Hamlet szellemként megjelenik fia előtt -> Claud. megölte -> bosszú \r
Bonyodalom: - H. kerülgető Claud.-t bizonyítékért -> őrültnek tetteti magát\r
Tetőpont: - EGÉRFOGÓ JELENET: színtársulat eljátssza a király megmérgezését -> Claud. kirohan a gyilkos jelenetnél -> bűnös! -> még nem öli meg\r
Késleltetés: - Gertr. számon kéri a fiát a színdarab miatt -> Polonius a függöny mögött hallgatózik -> H. azt hiszi, Claud. az -> megöli -> rájön, hogy Pol. volt...\r
- Claud. száműzi Hamletet Angliába\r
- Opheliát elhagyja szerelme, aki megölte apját -> beleőrül -> vízbe öli magát\r
- Claud. meggyőzi Laertest, hogy Hamlet a felelős mindenért (megölte Pol.t, miatta lett öngyi Ophelia) -> hívja párbajra (mérgezett kard és mérgezett bor bekészítve)\r
Megoldás + tragikum: - H. párbajozik Laertesszel\r
- Gertr. iszik a borból\r
- Laert. megsebzi a mérgezett karddal Hamletet\r
- a kardokat összecserélik, H. is megsebzi vele Laertest\r
- Gert. meghal a bor miatt, halálhörgéssel elmondja a tervet Hamletnek\r
- Hamlet megöli végre Claudiust\r
- Hamlet és Laertes meghal\r
- az országot Fortinbrasra bízzák\r
Minden jó, ha a vége jó... magyar","topics":["reneszánsz","művészettörténeti korszak","stilisztika","humanizmus","Petrarca, Francesco (1304-1374)","Boccaccio, Giovanni (1313-1375)","Balassi Bálint (1554-1594)","Shakespeare, William (1564-1616)"],"id":"061081"}]

#Boccaccio, Giovanni (1313-1375)

Reneszánsz